20 év egy munkahelyen, az nagyon sok idő!
Volt időszakom, mikor csak ez az egy biztos pont volt az életemben. Szerettem ott dolgozni! Szerettem a kollégáimat, a munkámat! Aztán jött a család, és minden átértékelődött.
Nehéz volt aztán, ismételten dolgozó nőként újra kezdeni! Már semmi nem olyan volt, viszont a kollégák igen! Kedvesen visszafogadtak és ez nagyon jó érzés volt. Segített visszarázódni! Ezáltal is nagyon köszönöm nekik!
Jó lenne, ha minden Anyuka az otthon töltött évek után egy ismert, és szívélyes környezetbe kerülhetne vissza. De sajnos ez nagyon keveseknek adatik meg.
Az pedig, talán még kevesebbeknek, hogy van hova visszamenni!
Sajnos ez tény, és leírhatom, hogy a munkáltatók ( persze vannak kivételek ) nem nézik jó szemmel, ha kicsi gyereked van, főleg ha még több is!
Először, nagyon furcsa volt beszélnem arról, hogy már nincs munkám. Főleg az oviban, mert ugye tudták, hogy visszamentem dolgozni. Bevallom szégyelltem is magam, mert még soha nem voltam ilyen helyzetben.
Minden Anyukának írom, hogy nem szabad. Minden rosszban van valami jó! Mindig megkapjuk a válaszokat a kérdéseinkre, csak ki kell várni!
Ekkor tudatosult bennem, hogy problémámmal és gondommal nem vagyok egyedül.
„Nem az, az igazi kín, amikor könnyektől el vagy ázva, hanem mikor belül sírsz és mégis mosolyogsz.” (Chester Bennington)
Egyre több Anyukával beszélgettem, és rájöttünk arra, hogy jó beszélni! Jó végre őszintének lenni! Merni, beszélni az érzésekről, a gondokról, a problémákról. S rájöttünk, hogy összetartozunk! Köszönöm, hogy megismerhettem Őket!
Egymást segítve, kialakítottunk egy kis közösséget.
De én tovább szeretnék menni, segíteni szeretnék!
Segíteni minden Anyukának:
· aki nem dolgozik, pedig szeretne,
· aki dolgozik, de érzi, hogy nem az a küldetése,
· aki otthon van még a gyerkőccel, de szükségből munkát kéne vállalnia,
· vagy csak egyszerűen annak, aki igényelné.
„Minden lehetséges annak, aki hisz!” (Jézus)
Küldetésként segíteni, megosztani azt a tudást, hogy kell „eladni magunkat”. Mert el kell ismerni, hogy ez is egy szakma!
Megmutatni, hogy nincs egyedül senki, vannak segítők!
Az élet azért van, hogy élvezzük! Főként Anyaként, mert a világ legjobb dolga.
Büszkén, vállaljuk az Anyaságot!!!
Továbbá azt is ha bajban vagyunk, mert mindenre van megoldás! Az Élet megmutatja az utat!
Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Miért aggódol, lelkem jó anyám?
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet, ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad?
De semmi az! Csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér!
Itthon sokkal jobb ízű énnékem
a fekete, mint máshol a fehér!
